Interjú Janota Zoltánnal, de inkább csak "Johnnyval", az egyik szigligeti meghívottunkkal - Futniszép.hu
Interjú, Iramfutó, Sport, Szigligeti Félmaraton

Interjú Janota Zoltánnal, de inkább csak “Johnnyval”, az egyik szigligeti meghívottunkkal

Rövid beszélgetésünk Janota Zoltánnal a triathlonról, futásról és a III. Mapei Szigligeti Félmaratonról: mondanám, hogy nem faggattam ki alaposan, hiszen akkor nem maradna téma a versenyre, de ez nem igaz, mert Johnnynak annyi mesélni valója van, amit egy hetes rendezvény alatt sem tudnánk igazán megbeszélni. 🙂 Olvassátok szeretettel a billió km-t lefutott csupa szív ember történetét!

Johnny, 16-szoros Ironman vagy, legutóbbi megmérettetéseden, a júliusban megrendezett nagyatádi eXtremeMan Hosszútávú Triatlon Ob-n értél el 9. helyezést az abszolút kategóriában, 9:14:11-es, eszméletlen idővel. Mondhatni koptatod a futóművet rendesen 🙂 – de a viccet félre téve, hány km van már a lábaidban? Milyen nagyobb verseny lesz a következő állomásod?

Idén csak 1250km volt. Ez futó körökben nagyon kevésnek tűnhet, de a triatlon- ezen belül is az ironman kategória-, egy nagyon okosan kitalált, változatos sportág. A három egymással szoros kölcsönhatásban álló sport miatt nagyok az átfedések, egymást erősítő élettani kölcsönhatások. Ez miatt sokkal több idő jut a minőségi km-ekre minden sportágban, sok a variációs lehetőség, éppen ezért a sérülésveszély is jelentősen csökkenthető. Másrészt, a munka mellett az edzési lehetőségeim, az erre fordítható háttér szűkös. Hatékonynak kell lennem.
Most vasárnap Budapesten állók rajthoz a WizzAir Budapest Félmaratonon. 2 hét teljes pihenés és 2 hét triatlonos gyerektábor után, azért elég mélyről kezdek, igyekszem magam összekaparni. 1:20:00 belüli időre törekszem így kezdésként. Aztán 1 hétre rá Szigligeten, egy hasonló időt tervezek futni, nehezebb terepen. Izgalmas lesz. 
Majd zárásként októberben újra Budapesten a maraton, ami azért is fontos állomása most a felkészülésemnek, mert január első hetében Kínába, a Xijamen- maratonra, a világ legnagyobb futóversenyére nyertem el egy indulást. Oda fel kell kötni a gatyót (, meg a futócipőt is).

Régóta ismert, elismert triatlonos és egyben a sportágat hitelesen oktató, szakavatott edző is vagy. Hogyan cseppentél bele ebbe a sportágba, és ezután mikor és hogyan váltál edzővé?

Nagyatádról, a hazai (hosszútávú)triatlon egyik bölcsőjéből származom. Misztikus hely, el kell jönnötök egyszer(?) megnézni. Ami ebben a városban a triatlonhoz is köt az számomra nem csak büszkeség, de felelősség is. Idén már 26 éve, hogy triatlonozom. Az általános iskolai matektanárom szólt, hogy szerinte ez a sport nekem való. Nem tévedett… Azóta életformává, hivatássá, hobbivá nőtte ki magát. Kényszeres magamutogatás és görcsös megfelelés nélkül, szívvel-lélekkel csinálom mert szeretem. A személyiségem legmélyére hatol, felszínre hozva sok mindent. Jó mindennapi személyiségteszt is ez egyben, hiszen testileg-lelkileg új kihívások elé állít minden nap. Az év nagy részében teljesen egyedül edzem, lelkileg nagyon meg tud gyötörni, ha rosszul értelmezem a problémákat, rossz irányba keresem a megoldásokat. Versenyzőként és edzőként is tovább vinni, átadni, ápolni és elmélyíteni az „ironman-őrületet”, egy igazán nemes és szép feladat számomra.
Több külföldi országban is edzősködtem, mindig hű maradtam a fent említett elveimhez, amit ott nagyon is megbecsültek. Itthon kevésbé. Néhány éve dolgozom Székesfehérváron. A Family Tree- Triatlon SE vezetőedzőjeként, TRX-instruktorként dolgozom jelenleg, mellett úszásoktatással, edzéstervezéssel, sporttáplálék-kiegészítő tanácsadással foglalkozom. Ez mellett néhány tő paradicsom túléléséről is gondoskodom az erkélyen. 😊

Épp mikor egyeztettünk a versenyről, gyermek zsivalytól harsogott a vonal a túloldalon, aztán elárultad, hogy egyébként pont a gyerektáborban vagy. Mit tudhatunk erről a projektedről?

Triatlonos gyerektáborunk volt Fehérváron. Éppen uzsonnához készülődtünk a sáskahaddal és persze megint az én kakaós csigám kellett mindenkinek. Komoly harcok folytak érte.
A három alapsortág technikájának játékos oktatása mellett sok és sokféle értéket, rendszert és sportos életmódot próbálunk vinni a gyerekek életébe. Nap mint nap látom, hogy a majdan kétes sikerrel kecsegtető élsport „darálója” hogyan emészti fel a személyiséget, jövőjüket. Mi egy picit más értékrend szerint, jóval időtálóbb elvekkel dolgozunk. Igaz, nagyobb munkával és felelősséggel jár ez, de az önálló, sportos emberekben, összetartó családokban hiszünk.

Szigligeten nemcsak élményeidről mesélsz és tanácsaiddal látsz el minket egy gazdag fél órában, (10:00-től a Mapei színpadon) de az 01:40-es iramot is Te futod – lejtőknél kézifékkel. Pontosan mivel kedveskedsz majd a versenyen résztvevőknek?

Sok futóval találkozom, ez miatt sok problémával, kérdéssel, jó és rossz felkészülési elvekkel, megmosolyogtató téveszmékkel is. Szemezgetve a gondolataim közül a következők is lesznek:
„Bakancslista… Hogyan érdemes felépíteni egy verseny taktikáját magunkban, mit számoljunk? Tévhitek a futással kapcsolatban. Mik a legfontosabb, teljesítmény-limitáló faktorok a futásban? Kiegészítő sportok a jobb és sérülésmentes felkészüléshez. A helyes frissítés alapelvei” – de én azt szeretném, ha interaktív lenne az a félóra, gondolkozzunk együtt, merjenek kérdezni a futók, érdeklődők.

Srácok, mi már nagyon várjuk Johhnyt is és Szigligetet is, szóval egy hét múlva #otttali.