Több, mint egy éve követtek minket a Tihanyi és mostmár a Szigligeti Félmaraton felületein is, és a hálánk mellett ezúton szeretnénk Nektek nagyon boldog, nagyon békés, bejgliben és Kiss Gábor Rouge 364-ben gazdag karácsonyi ünnepeket kívánni. Köszönjük, hogy vagytok, sok puszi mindenkinek!
Karácsony egyik legfontosabb dísze a fenyőfa, ami a hetvenes-nyolcvanas évek óta bevett szokás szerint készülhet műanyagból is. Eredetileg főként dekornak használták ezeket a fákat, hiszen a kirakatokban nem hullott a levele, de mára már teljesen természetes, hogy a családi fészkekben is az ilyen, úgymond környezetbarát fákkal emelik az ünnep fényét.
A Tihanyi Félmaraton nyíltan zöld rendezvény (kategóriájában talán az első és egyetlen), a jövő évi fesztiválnak is van ilyen üzenete, hiszen minden 1000. látogató után ültetünk egy Tf fát a Belső-tó partjára, amit aztán évek-évtizedek múltá is közösen csodálhatunk. Szóval mi magunk a műfenyő pártján állunk, ettől függetlenül rendre felizzik az ellen műfenyő-lobbi, így utánanéztünk, mi is ez az egész, miért kiell kivágni annyi fát minden évben? Nem meggyőzni szeretnénk senkit, emiatt a cikkben bemutatjuk a két járható utat. Mára már mindenkinek megvan ugyan a fája, de jövőre talán segíthet ez a kis cikk a döntésben!:)
Érvek a műfenyő mellett
Tévhitek
Sokan azt gondolják, hogy a legfőbb érv a műfenyő mellett a fenyőirtás, pedig a probléma ennél sokkal összetettebb. Bár Magyarországon kicsivel több, mint 1,5 millió fenyőt vágnak ki karácsonykor, aminek majdnem a harmada egyáltalán nem talál majd gazdára, hazánk jelentős fenyőtermelő (különösen Zala megye), így haszonnövényként is tekinthetünk rá. A legnagyobb probléma a kivágott és eladatlan, valamint a később egyszerűen kidobott fákkal van, melynek az újrahasznosítása gyerekcipőben jár még. Miért felháborító az élő fenyő vásárlása, ha a csirkét is megesszük? Miért nem sajnálkozunk a barkácsáruház faosztályán? És miért demagógia csupán ez a néhány hangzatos érv, a tudatos vásárlás és életmód mellett?
Hagyomány, megszokás, kényelem
A fenyőállítás rituáléjáról nehezen mondunk le, sokszor úgy érezzük, hogy gyermekkorunk emlékeivel számolunk le, ha műfenyőt vásárolunk. A fa kiválasztása, hazacipelése, a karácsonyfatalpba való befaragása mind ismerős érzéssel tölt el bennünket, miért akarnánk tehát, hogy ez a sokszor rengeteg feszültséggel járó dolog kimaradjon a gyerekeink életéből? Például azért, mert sok bosszúságtól kíméljük meg magunkat és az egész családot, ezenkívül egy jó minőségű műfenyő cseppet sem vesz el az ünnep fényéből. Nem is beszélve a hosszú távú megtakarításról, hiszen már a második évben megtérül a fenyő ára.
Fontos kérdés a kivágott fák újrahasznosítása. A megmaradt, vagy kidobott fákat már sok helyen fűtőanyagként is hasznosítják, vagy közterületeken talajtakaróként használják fel. Alternatív megoldás lehet azok számára, akik az élő fenyőről nem tudnak lemondani, ha földlabdás fenyőt vásárolnak, melyek ünnepek után kiültethetőek a kertbe. Lehetőségünk van ezenkívül a földlabdás fa bérlésére, de egyes kereskedők vissza is vásárolják tőlünk.
Akár az igazi
„De a műfenyő kiábrándító, nincs fenyő illata!” Ezzel persze nehéz vitába szállni, a tapasztalat azonban az, hogy az élőfenyőnek sem élvezhetjük mindig a fenyőillatát. Amivel azonban biztosan találkozunk, a lehullott tűlevelek. Ha nincs szerencsénk, vagy nem voltunk a vásárláskor elég körültekintőek, a fenyőtű akár már szenteste is beteríthetik az ajándékokat. Szerencsére ma már gyönyörű műfenyőket vásárolhatunk, egy jó minőségű darabnál szinte észre sem lehet venni, hogy nem élő fenyőt állítottunk. Ha hajlandóak vagyunk több tízezer forintot költeni egy szép műfenyőre, hosszú évekig nem lesz gondunk a fenyőfával. És a lehulló tűlevelekkel sem. Ha pedig ragaszkodunk az élő fenyő semmihez sem fogható illatához, néhány friss fenyőágat tegyünk egy vázába.
A környezettudatos gondolkodás és élet része, ha nemcsak a hétköznapokat, de az ünnepeinket is annak szellemében szervezzük. Hiszen a karácsony műfenyővel is tökéletes.
Érvek az igazi fenyő mellett
„A természetes fenyőfa környezeti szempontból jobb választás” – foglalta össze az elemzés végkövetkeztetését Jean-Sebastien Trudel.
„Sokan azt hiszik, hogy a fenyők kivágása rossz dolog, de elfelejtik, hogy ezeket a fenyőket kifejezetten ebből a célból ültetik” – erősítette meg Clint Springer, a Philadelphiai Egyetem botanikus professzora.
Természetesen a fenti tanulmány sértette a műfenyő-gyártókat összefogó Amerikai Karácsonyfa Szövetség érdekeit, ezért egy másik neves céget bíztak meg a környezeti hatások felmérésére. Az újabb tanulmány azonban ismét csak az élő-fenyő pártot erősítette.
Az új tanulmány szerint a műfenyő környezeti szempontból csak akkor elfogadható, ha legalább egy évtizedig használják ugyanazt a műanyag örökzöldet. A műfenyő ellen az egyik legfontosabb érv, hogy műanyagból, ráadásul PVC-ből készül. A PVC stabilizálásra gyakran ólmot használnak, amely a fenyő öregedésével veszélyes porként az otthonok levegőjébe kerülhet. Ráadásul, ha a műfenyő a hulladékégetőben végzi, akkor a PVC-ből az égés során rákkeltő dioxinok és furánok szabadulnak fel. A műfenyők helyzetét tovább rontja, hogy igazi hazájuk Kína. A műanyag fenyők 85 százaléka az ázsiai országból származik, és ideszállításuk során több mint tízezer liter üzemanyagra van szükség. Gyakran hangoztatott érv az is, hogy a műfenyők kizárólag mesterséges és nem lebomló alapanyagokból készülnek, ellentétben az élő fenyőfákkal.
Az élő fenyő küzd az éghajlatváltozás ellen és munkahelyeket teremt
A karácsonyfáknak szánt fenyőket ma már nem a természetes erdőkből vágják ki, hanem farmokon nevelik, épp úgy, mint a gabonát. Növekedése során ezek az új ültetésű fenyők sok szén-dioxidot megkötnek a légkörből, így csökkentik az üvegházgázok mennyiségét is. És ellentétben a műfenyőkkel, az idehaza árult fenyők döntő részét Magyarországon nevelik fel, és ez becslések szerint is több száz munkahelyet teremt az országban.
