Vegán január: nézzük, mit tanultam

Nem szoktam új évi fogadalmakat tenni, s idén sem volt ez másképp. Nem vagyok az a „soha többé”, illetve „innentől kezdve mindig” ember. Ugyanakkor ahogyan rám is igaz a mondás: teher alatt nő a pálma. Ahhoz, hogy fejlődjek, kihívás elé kell állítani, különben hajlamos vagyok belekényelmesedni a mindennapokba. Ráadásul a pandémia, a tél, az off season és sorolhatnám mennyi tényező is arra sarkall, hogy ebben az ingerszegény időszakban is fenntartsam valahogy a saját érdeklődésem. Így hoztam létre egy tucat kihívást minden egyes hónapra magamnak. Egy következő cikkben ki is fejtem, hogy pontosan melyek ezek a próbatételek, de most maradjunk a vegán januárnál… 

Előzmények

Rendkívül megosztó a vegetáriánus és a vegán témakör, és korábban jómagam is a másik oldal pártján álltam, de az évek során egyre több olyan barát vett körül, akik ilyen életmódot élnek. Mindig érdeklődtem, hogy mi az oka, s meglepő módon sokan azt válaszolták, hogy egyszerűen csak jobban érzik így magukat, jobb a közérzetük, energikusabbak. Az, hogy ez a környezetünk terhelése szempontjából fontos, eddig sem volt kérdés számomra, de azt nem gondoltam volna, hogy ezzel magamnak is csak jót teszek. 

Érdekes adatok

A fenti kérdéskör tehát egyre jobban elkezdett foglalkoztatni, ekkor bukkantam rá egy megdöbbentő cikkre, ami leginkább a húsfogyasztást taglalja. Megmutatom Nektek, mit olvastam benne:

„A Föld szárazföldi területeinek 26%-át szarvasmarhák legeltetésére, vagy takarmánytermesztésre használják.”

„A húsáért nevelt állatok tömege ma már nagyobb, mint a Földön élő összes emberé, és tízszerese a vadon élő állatok súlyának. Számuk megháromszorozódott az elmúlt évtizedekben, miközben a vadon élő állatok állománya egészen elképesztő mértékben, 60%-kal csökkent.”

„2050-re el kellene érni, hogy minden ember hetente legfeljebb 300 g húst fogyasszon. Ez három csirkemellnek, vagy egy jókora darab steaknek felel meg.”

„Globális szinten 50%-kal több gyümölcsöt, zöldséget, diót és hüvelyest kellene beépítenünk az étrendünkbe.”

„Európában kétszer annyi húst eszünk, mint az átlag, és 75%-kal többet, mint ami saját egészségünk szempontjából ideális lenne.”

„Ahhoz, hogy 2050-ig a húsfogyasztást globálisan felére csökkentsük, Európának a következő 10 évben 70%-ot kellene lefaragnia.”

Forrás: https://www.greenpeace.org/hungary/blog/7674/milyen-mertekben-kell-csokkenteni-husfogyasztasunkat-hogy-megovjuk-a-termeszetet/?fbclid=IwAR1jOSpJrtFgg6qLp4gPKYBRZwCL7aOUpgsOiJ0uIgj9S4YIvBevfgbJcHE

Ez a cikk, volt számomra sorsfordító, így hát belevágtam. J

Tapasztalatok

E sorok írása közben már túl vagyok a negyedik hetemen is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem teljesen vegán étrendet követtem, ugyanis a tojást nem vontam meg magamtól. Viszont minden tejterméket, húst, halat, és az ezeket tartalmazó készítményeket 100%-ban mellőztem.

Rákényszerített a kreativitásra, és én, aki nem fogott meg ezelőtt serpenyőt anélkül, hogy valami húst ne tegyen bele, most rájöttem, hogy csodálatosan pótolható hüvelyesekkel, gombával, magvakkal, stb. De az igazi tanulság az volt, hogy nem is feltétlenül kell helyettesíteni semmivel. 🙂

A kezdetekkor feltöltöttem olyan speciális helyettesítő termékekkel a konyhám, melyek segítségével nem szenvedek hiányt semmiben. Ennek az étkezési kultúrának viszont rá kell jönni, hogy nem az a lelke, ha telepakolod mesterségesen előállított különlegességekkel az étrended. Egyrészt szerintem sok dolognak „mű” íze van, de ha nem is, akkor sem ez a lényeg. Hanem az, hogy tisztán étkezz. Vedd észre, hogy egy friss kevert saláta tökmagolajjal a legtöbb, amit adhatsz a szervezetednek, és nem biztos, hogy kell még ráreszelni egy kupac műsajtot, vagy ezersziget öntetet vegán kefírrel, esetleg hozzácsapni pár gombóc IKEA-s húsmentes húsgolyót. Persze én is többször nyúltam ezekhez a termékekhez, már csak a kipróbálásuk miatt is, de szerintem nem jó, ha ebbe az irányba megy el a mindennapi étkezés.

Attól még, mert vegán, nem diétás. Azaz nem feltétlenül. Így ha Neked ez fontos, akkor jól gondold át, hogy miből mennyit fogyasztasz. Nálam momentán súlycsökkentés is a cél, így a zéró cukor, a kevés szénhidrát és annál is kevesebb glutén kísérte ezt az időszakot (is). 

Igyál sok vizet! Ezt egy kedves gasztroenterológus ismerősöm ajánlotta, hiszen sokkal több rostot vittem be a megnövekedett zöldség és gyümölcs mennyiségével, mely nem megfelelő mértékű folyadékpótlás mellett nem serkenti, ellenkezőleg lassítja az anyagcserét. Azaz igyatok sok vizet! 

Drága? Igen, ha a fentebb említett varázsmütyűrökön van a hangsúly. Ha időd engedi, hogy magadnak készíts el mindent, és a természetes alapanyagok vannak előtérben a kosaradban, akkor még olcsóbb is, mint a mindenevők étkezése.

Konklúzió

Teljes szívemből kívánom Nektek, hogy Ti is próbára tegyétek magatokat, függetlenül attól, hogy ki mit vall erről a témáról. Csak nézd meg, hogyan reagál a tested. Zökkentsd ki magad a megszokottból. Legyél nyitott az újdonságra. Mit veszíthetsz?! Maximum folytatod tovább ott, ahol elkezdted.

Ha az én példámat nézzük: megtanultam magamról, hogy a húsfogyasztáshoz való hozzáállásom csak egy kényszerképzet volt, és tökéletesen megvagyok nélküle is, hiányérzet nélkül. Itt ülök e cikk írása közben egy hatalmas kondér húsleves mellett, és nem érzem azt, hogy egy hónap kiéheztetés után rá kell vetnem magam. Olyan alapanyagokat, melyeket azelőtt nem igazán használtam, előtérbe fogom helyezni ezután is. Most már tudom, hogy a tiszta étkezés nem csak a környezetem, de magam számára is ajándék. Nem mondom, hogy soha többé nem eszek majd anyukám rántotthusijából, de egészen biztos, hogy le fogom csökkenteni a tejtermékek és a hús fogyasztását, és az talán az úgynevezett flexitáriánus szemléletmódot fogom követni.

bejegyzés megosztása

Facebook
Twitter
Email
Nyomatatás

Hasonló bejegyzések